Hamarosan itt van az ideje a szokásos éves közgyűlések tartásának a társasházaknál, valószínűleg ezért is tartotta fontosnak a jogalkotó, hogy mielőbb rendezze az ezzel kapcsolatos szabályokat a járványügyi helyzetre tekintettel.
Főszabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak nem tartanak közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, akkor – a Társasházi törvényben foglaltaktól eltérően – ezekben a tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
Kivétel, és ez esetben kötelező közgyűlést tartani: ha ezt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok, és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ekkor sem személyes részvételről van szó: a döntést a tulajdonostársak írásbeli szavazással hozhatják meg, még azokban az ügyekben is, ahol a társasház szervezeti-működési szabályzata (SzMSz-e), vagy korábban hozott közgyűlési döntés ezt kizárja. A szavazást az SzMSz-ben meghatározott módon kell lebonyolítani, ha pedig az nem tartalmaz erre vonatkozó részletszabályokat, akkor a közgyűlési meghívóban kell megállapítani.
Az eredményt a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül a közös képviselő (vagy ahol intézőbizottság működik, annak elnöke) írásban közli a tulajdonostársakkal. A Rendelet kiemeli, hogy közös képviselő és az intézőbizottság fokozott felelősséggel köteles eljárni ezekben az időkben. Az intézőbizottság abban az esetben is el kell hogy lássa a feladatait, ha a tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest csökken, vagy akár a Társasházi törvényben előírt minimumlétszám alá csökken.
Az írásbeli nyilatkozat és közlés formája – az email is elfogadható, az eljárások félbeszakadhatnak
Megengedőbb a Rendelet az írásbeli nyilatkozatokkal, közlésekkel kapcsolatban a társasház működése körében és az érintettek egymás közötti viszonyaiban: az is írásbelinek minősül, ami egyébként nem lenne annak tekinthető (pl. email, internetes alkalmazás), amennyiben a nyilatkozatban azonosítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat tartalma, annak megtételének időpontja, és a címzett személye.
Hasonlóan szabályozza a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárására vonatkozó írásbeliséget: itt is írásbeli közlésnek minősül az email, illetve az internetes alkalmazás, amennyiben azonosítható a küldő személye, a közlés tartalma, annak megtételének időpontja és a címzett személye, az iratokat pedig elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.
Ez nem vonatkozik a jegyzői felhívás közlésére, és a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartására. Ettől függetlenül a kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le, ha mégis szükséges lenne, akkor az eljárás félbeszakad az ok elhárultáig, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig, és a határidők a félbeszakadás megszűnésének napjától újrakezdődnek.
